M. Zoltán még nem utazott ugyan velünk, de megvan az első foglalása Pécs-Budapest-München útvonalra. Kellemes utazást és Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánunk neki, és családjának.
Lássuk az ő történetét, hogy miért minket választott...

Közeledik a Húsvét, és ilyenkor a nagy családi készülődés közepette előkerülnek a régi emlékek. Tavaszi nagytakarítás közben feleségem leporolja a fényképalbumokat, melyek a gyerekek kiskorát idézik. Akkoriban még nem digitális kamerával készítettük a fotókat, hanem valódi, kézzel fogható képek készültek, és teljesen más volt a hangulata a közös albumnézegetésnek. Már kezdik elveszíteni a fényüket a régi képek, melyeken Dóri lányom áhítattal hallgatja apát, ahogy a kölnisüveggel a kezében szavalja a locsolóverset. Nálunk a húsvéti hagyományok elmaradhatatlan részévé vált, hogy apa mindig kitalál egy új versikét, amivel meglepi Dórit, aki aztán büszkén meséli a társainak az újdonsült rigmust.

Böngészek a neten, hogy ihletet merítsek, és ismét új locsolóverssel tudjak előrukkolni a jól ismert „Zöld erdőben jártam…” helyett. Százával jönnek az ötletek, de egyik sem a locsoló vers irányába tereli a gondolataimat… De ha már böngészek, akkor rákeresek, hogy mivel, hogyan lehetne legegyszerűbben eljutni a néhány éve Németországba költözött nagylányomékhoz, mert ezúttal nekik nem lesz idejük hazalátogatni. A repüléstől már elment a kedvem, mert aránytalanul sokáig tart a Pécsről Budapestre felutazás, aztán a reptérre kijutás és az ottani várakozás, a tényleges utazáshoz, a repüléshez képest. Meg persze a Müncheni repülőtérről még valahogy el is kéne jutni hozzájuk, ami általában úgy szokott történni, hogy értünk jönnek kocsival. Ez viszont nekik jelent plusz elfoglaltságot, és kieső időt.

Kacérkodtam már a telekocsi gondolatával is, de nem szívesen ülnék be valaki mellé, ha nem tudom biztosan, hogy profi sofőr az illető. Érdeklődtem ismerősöktől, hogy kinek milyen ötlete, tapasztalata van, és így került képbe egy kényelmes, gyors és megbízható utazási mód. Szóval számos lehetőség és számtalan szempont előkerült, mire meghoztam a döntést:
Húsvét előtti csütörtök reggel útnak indulunk a Homan Transport németországi járatával. Az útvonal szerencsére éppen megfelelő, és így gyakorlatilag késő délutánra önállóan el tudunk jutni a konkrét címre. (Egy helyi buszra kell csak felszállnunk, amit viszont már jól ismerek, tehát nem lesz probléma.) A jegyek ára lényegesen kedvezőbb, mint a repülőjegy árak. A jól megpakolt csomagjaink nem lesznek éppen „fapados járat kompatibilisek”, de Homan busszal ez sem probléma.

Nem mellékesen szeretném azt is megjegyezni, hogy a Homan buszok a Húsvéti Ünnepek alatt is folyamatosan, minden nap közlekednek. Ezt csak azok kedvéért írtam le, akik még szervezik az utazásukat.
Ezúton is köszönet kiváló sofőröknek, mert az ő elhivatottságuk nélkül nem működhetne ilyen tökéletesen a "Homan gépezet". :-)

Persze a legfontosabb csomag nem került be a bőröndbe, bár annak a valódi súlyát amúgy is csak egyetlen ember tudná pontosan megmérni az egész világon. Eredetileg egy papír darabkán utazgatott velem néhány napig, de ma már itt van a fejemben, vagy talán a szívemben:

Pécs szívéből jöttem,
kölnivel a zsebben,
Oly sebesen szálltam,
Sehol meg sem háltam.

Röpített a vágyam,
Várnak itt rám páran.
Köztük az én lányom,
Találkánkat várom.

Messzi tájon lakik,
Hosszú az út addig.
Nem bírná a lábam,
Ezért buszra szálltam.

Itt vagyok, megjöttem,
Kölni van kezemben.
Kölnimet megrázom,
Dóri ne hervadjon.

képek: pixabay.com