Mit ér a helyfoglalás, ha nem vagy elég rámenős? Milyen „mozgócélra célozni” a busz mosdójában? Csomagom, csomagom, hova lett a csomagom? – Avagy felforr az agyvizem, ha felforralják a méregdrága Bordeaux-it. Na, ezek azok a helyzetek, amit Ön biztosan nem szeretne átélni. Olvassa el utasunk írását, hogy Ön elsőre jó döntést hozhasson!

Repülő helyett inkább buszozok

M. Tamás vagyok, és elég gyakran utazom Európa szerte, most már körülbelül 5 éve. Az első időszakban a legfontosabb szempont az volt, hogy minél kevesebb időt töltsek utazással, ezért természetesen a repülést választottam. Hamar kiderült azonban, hogy sokkal jobban járok, ha úgy szervezem a tennivalóimat (és ha lehetőség adódik rá, akkor két munka között a szabadidőmet), hogy egy út során több ügyfelet is felkeressek, és erre viszont a buszozás volt a legoptimálisabb.

Többtízezer km után nem olajat cseréltem, hanem társaságot

Tehát megkezdődött a buszozós korszakom, ami lényegében 4-4,5 éve tart. Azt mindjárt az elején szeretném elmondani, hogy az árak összehasonlítása terén nem vagyok jó információforrás. Az a 10-15% különbség, ami a különböző cégek árai között tapasztalható – legalábbis pár éve így volt –, az nem annyira fontos tényező számomra, hogy emiatt kényelmetlenül érezzem magam az utazás során.
Ami viszont fontos, hogy az útvonal essen közel a célállomáshoz. Ez tapasztalatom szerint csak a „telekocsi” típusú buszok esetén megoldott, ott viszont szinte természetes dolog. Senki nem panaszkodik, ha egy útitárs miatt kicsit kerülni kell, hiszen őrá is sor fog kerülni, és neki is kényelmesebb, ha nem kell még helyi, esetleg helyközi buszra szállnia, hogy eljusson oda, ahova szeretne.

Szubjektív szempontok objektíven

Egyébként is egy 8 fős busz sokkal könnyebben eljut egy adott címre, ahova talán nagy távolsági busszal be sem lehetne hajtani. Ez már egy újabb érv, ami a kisbusz mellett szól.

A következő „kényelmi szempont”, amit az elején fontosnak gondoltam, az a buszon lévő mosdóhasználat lehetősége. Mekkorát tévedtem! Ez sajnos egyáltalán nem egy pozitív lehetőség, még számunkra férfiak számára sem – nyilvánvaló, hogy nekünk miért egyszerűbb a mosdóhasználat… –, nemhogy a hölgyek szempontjából. Egy buszon, ahol nem takarítják rendszeresen a mosdót, ott az első óra után már olyan állapotok uralkodnak a helyiségben, hogy ember legyen a talpán, aki ott könnyíteni tud magán. Márpedig ez az általános tapasztalat, hogy takarítás az menet közben nincs… Még kapaszkodni sincs az embernek gusztusa – márpedig muszáj lenne, hiszen mozog a busz –, nemhogy leülni, ha úgy adódik… Tehát jobb, ha nincs wc, mert akkor legalább egyértelmű, hogy a „kedves utasok” a megállások alkalmával intézik ügyeiket… Nyugodtan, kényelmesen, higiénikusan, hiszen a sofőr ott fog megállni, ahol a tapasztalata szerint kulturált a mosdó. 

Helyfoglalás, avagy: Hej! Foglalásom van!

Ezzel kapcsolatban egy konkrét esetet szeretnék elmesélni. „F˄װ˅x” busszal (az a bizonyos zöld-narancssárga) utaztam Karlsruhébe a párommal, és oda-vissza váltottunk helyjegyet, mert egyrészt nem volt túl drága, másrészt nem szeretek tülekedni a felszálláskor. Budapesten felszállva a buszra jött a meglepetés: ülnek a helyünkön. Szerencsére egy viszonylag rövid beszélgetés után felállt a hölgy, és átült máshova, viszont onnantól a többi utas úgy nézett ránk, mint a vörös posztóra a bika, hogy milyen rohadékok vagyunk, hogy az utolsó pillanatban ilyen helyzetbe hozunk mást. (Nem értem, hogy miért nem volt jelezve az ülésünkön, hogy foglalt?)
Ennél kacifántosabb volt a visszaút, mert akkor két „jókedélyű” fiatal francia srác ült a helyünkön (a busz Párizsból jött) és nem akartak felállni. Elmentem, hogy beszéljek a sofőrrel, de ő azt mondta, hogy ő csak vezet, és nem „intézkedik”. Akkor mégis ki fog?! Visszamentem a 2 francia sráchoz – akik látták az ablakon keresztül, hogy beszélek a sofőrrel –, és azt mondtam nekik, hogy vagy átülnek, vagy a sofőr leszállítja őket! Ez szerencsére hatott, de bele sem gondolok, hogy mi lett volna, ha nem veszik be a sztorit, és kiderül, hogy a sofőrt egyáltalán nem érdekli, hogy mi lesz a helyünkkel?
Mondanom sem kell, hogy a Homan buszokon ilyen, vagy hasonló szituáció sosem fordult elő. Ott a sofőr teljes mértékben képviseli a cégét, bármilyen probléma merül fel.

Itt a piros, hol a piros? De leginkább hol a bőröndöm?!

Mi a helyzet a csomagokkal? Hát ez is nagyon változatos téma. Velem előfordult, hogy a nagy busz csomagterében olyan helyre került a csomagom, hogy megérkezéskor, amikor visszakaptam, olyan meleg (szinte forró) volt, hogy a benne lévő francia borok teljesen felmelegedtek. Pedig több rétegben be voltak bugyolálva. Eredetileg egy borszakértő barátomnak szántam, de így már nem lehetett odaadni, mert ki tudja, hogy mennyire romlott a minősége. (Én ettől még jóízűen megittam, de kicsit drága mulatság volt, egy szombat délutáni borozgatásra elkölteni több száz eurót…) Itt megint csak visszautalnék arra, amit az elején írtam az árakról. Ha maga a jegy olcsó, de tönkremegy valami a csomagomban, az akkor összességében elég drága „utazás”.

Homanéknál – hogy rátérjek a dicséretre is, ne csak panaszkodjak –, nem fordulhat elő, hogy a tudtom nélkül átpakolják a csomagomat egy megállóban, mert valaki kiszáll, beszáll, vagy csak ki akar venni valamit a csomagjából. (Más cégnél sajnos előfordult.) Itt, ha bármi történik, akkor a sofőr szól, odahív, és látom, tudom, hogy mikor hova teszik a cuccomat. (Általában ez annyit jelent, hogy a kemény bőröndökre rakják a sporttáska szerű csomagokat, ami teljesen normális eljárás…)

Legyél Te is szuperhős! Gyerekjáték...

Van egy olyan szempont is, amit nem is olyan egyszerű megfogalmazni. Természetesen a pontosság az nagyon fontos, hiszen az idő ugye pénz, tehát senki sem szeret késni, mert az akár anyagi hátránnyal is járhat. Ugyanakkor már olyan is előfordult velem Homanéknál – ekkor egyébként éppen a tulajdonos, cégvezető volt a sofőr –, hogy megálltunk az autópályán egy másik magyar busznak, magyar csoportnak segíteni. Ez járt ugyan némi időveszteséggel, de senki nem panaszkodott az utasok közül, mert jóleső érzés volt, hogy mi is egy picit részesei lehetünk a „mentő csapatnak”, akik a bajba jutott honfitársaikon segítenek egy idegen országban, mintha mi lennénk a szuperhősök. Szóval azt mondhatom, hogy a Homan Transport az esetek nagy részében pontosan tartja a menetrendet, de ha néha van egy kis késés, akkor az nem a saját busz műszaki hibájából, vagy a sofőr miatt van, hanem azért, mert megállnak másokon segíteni.

Mi a helyzet a biztonsággal?

Először is – ahogy éppen az előbb említettem –, a buszok állapota maximálisan jó, velem még soha nem fordult elő, hogy műszaki ok miatt késtünk volna, vagy a biztonságunk lett volna veszélyben. Kényelmesen, biztonságosan utazunk. A sofőrök „kihasználtsága” is még azon a szinten van, hogy sosem éreztem úgy, hogy az ő fáradtsága miatt bajban lehetünk. Ezt egyébként a szervezés is elősegíti, mert például Budapestre megérkezve azok az utasok, akik mennek tovább valamelyik vidéki városba, átszállnak másik buszba, másik sofőrhöz. (Aki mögött nincs egy hosszú napos vezetés.)

KGB? - CIA? Nem, csak paranoiás főnök...

Felmerülhet a kérdés, hogy mi is a munkám... Ahogy a filmekben mondani szokták: „Ha elárulnám, akkor sajnos el kéne hallgattatnom, Önöket.” Ennyire azért nem komoly a helyzet, mindenesetre a munkáltatóm ragaszkodik hozzá, hogy ne szerepeljen semmilyen adat a cégről, és az alkalmazottakról az interneten, a hivatalos, céges kommunikáción kívül…

Ebbe a blogbejegyzésbe ennyi fért bele, de Tamás sok más érdekes sztorival is meglepett minket, amit a közeljövőben olvashatnak. Ha Önök is megosztanák a történeteiket, akkor megtehetik a Facebook oldalunkon, ahol továbbra is igyekszünk pillanatképeket bemutatni a Homanozásból, mert minden nap úton vagyunk, és minden nap történik valami érdekes.